elektromos motorok termográfiai vizsgálata,mechanikus elemek termográfiai vizsgálata, csapágyak vizsgálata, termográfus,hőkamerás vizsgálat,hőtérkép,hőkép,hőkamera,elektromos motorok termográfiai vizsgálata,mechanikus elemek termográfiai vizsgálata, csapágyak vizsgálata, termográfus,hőkamerás vizsgálat,hőtérkép,hőkép,hőkamera,elektromos motorok termográfiai vizsgálata,mechanikus elemek termográfiai vizsgálata, csapágyak vizsgálata, termográfus,hőkamerás vizsgálat,hőtérkép,hőkép,hőkamera,elektromos motorok termográfiai vizsgálata,mechanikus elemek termográfiai vizsgálata, csapágyak vizsgálata, termográfus,hőkamerás vizsgálat,hőtérkép,hőkép,hőkamera,elektromos motorok termográfiai vizsgálata,mechanikus elemek termográfiai vizsgálata, csapágyak vizsgálata, termográfus,hőkamerás vizsgálat,hőtérkép,hőkép,hőkamera, Mechanikus elemek termográfiai (hőkamerás) vizsgálata
termografiai merogyakorlat,hokameras vizsgalat,hokameras epuletvizsgalat,ipari termografia,termografiai oktatasok
termografiai merogyakorlat,hokameras vizsgalat,hokameras epuletvizsgalat,ipari termografia,termografiai oktatasok
Termográfiai vizsgálatok mechanikus berendezések  ellenőrzésére :
hokameras epuletvizsgalat,epulet-termografia
termografiai merogyakorlat,hokameras vizsgalat,hokameras epuletvizsgalat,ipari termografia,termografiai oktatasok
Az elektromos motorok által felhasznált elektromos energia azon részét, amelyet nem alakítanak mechanikai munkává veszteségként kezeljük.

A veszteség jellemzően hővé alakul.

A motor által fejlesztett hőenergia teljes terhelés esetén számítható a motor hatékonyságából:


Q= motor teljesítmény x ( (1/η) - 1)

motor hatásfok: 83% 
η=0,83
motor teljesítmény: 5 KW

A fejlődő hőenergia 5,0 KW x ( (1/0,83)-1)=1024 W

A hűtéshez szükséges levegő mennyisége:

G=(3600 x Q)/(Cp x deltaT x P)   ( m3/hour)

termografiai merogyakorlat,hokameras vizsgalat,hokameras epuletvizsgalat,ipari termografia,termografiai oktatasok
termografiai merogyakorlat,hokameras vizsgalat,hokameras epuletvizsgalat,ipari termografia,termografiai oktatasok
Elektromos motorok termográfiai vizsgálata
termografiai merogyakorlat,hokameras vizsgalat,hokameras epuletvizsgalat,ipari termografia,termografiai oktatasok
A fenti  grafikonból látható,hogy minél közelebb van a szellőző levegő hőmérséklete a
motor felületén kialakult üzemi hőmérséklethez, annál nagyobb mennyiségű levegőáramot kell biztosítani a megfelelő hűtéshez.
A legmagasabb üzemi hőmérséklet:

T
h=[ (Rh/Rc) x (K + Tc) ] - K

Th magas hőmérséklet
Tc alacsony hőmérséklet
Rh magas hőmérsékleti ellenállás
Rc alacsony hőmérsékleti ellenállás
K 234.5 rézre jellemző állandó

A hőmérséklet emelkedés pedig:
Th-Tc
Az elektromos motorok osztályai a környezeti hőmérséklethez (levegő) képest mérhető hőmérséklet emelkedés alapján kerültek kialakításra, a motor belső alkotóelemeivel és szigeteléseivel szemben támasztott követelmények meghatározása érdekében.
           Hőállósági osztály
A      E      B       F        H
oC        oC        oC          oC            oC
60        75        80         105          125

A környezeti hőmérséklet általában 40 oC-ként értelmezhető, amiből kalkulálható a megengedett maximális hőmérséklet.
Kenőanyagok:

A kenőanyagok kiválasztásához is nélkülözhetetlen információ a hajtáselemek üzemi hőmérséklete. A megfelelő kenés csakis akkor biztosítható, ha az alkalmazott kenőanyagok optimális teljesítményt nyújtanak az adott hőmérsékleten.
termografiai merogyakorlat,hokameras vizsgalat,hokameras epuletvizsgalat,ipari termografia,termografiai oktatasok
Felhasznált irodalom:
Understanding motor temperature rise limits  Tom Bishop PE.
Grundfos Motor book
Nyugat-Magyarországi Egyetem Gépelemek Jegyzet
Csapágyak:


A normál csapágyak üzemi hőmérsékletének felső határa általában cca. 80 oC .
80 oC hőmérséklet felett a csapágyak radiális hézaga lecsökken vagy meg is szűnik,a kosár károsodhat , a kenés pedig  megszűnhet.

A csapágyak esetében a külső gyűrű hőelvezetés szempontjából kedvezőbb helyzetben van mint a belső ezért a külső gyűrű jellemzően hidegebb kell legyen mint a belső.

A csapágyak esetében a hőmérséklet és a csapágyon belül kialakuló hőmérséklet különbségek jelentős hatással lehetnek a gördülést lehetővé tévő hézagokra

A csapágyak jellemzően zsírkenésűek

Kálciumszappanos zsírok
      (- 50 °C-tól +60 °C)
Nátriumszappanos zsírok      (- 50 °C-tól +120 °C)
Lítiumszappanos zsírok         (- 50°C - +150 °C )
Szintetikus zsírok                 (- 70 °C-tól +150 °C-ig).
(A kenozsírok alapolaj és sűrítoszerek alkotta félfolyékony vagy szilárd szuszpenziók. Az
alapolaj általában ásványolaj, vagy szintetikus olaj lehet. A sűrítoszerként kalcium, nátrium,
illetve lítium szappan és esetleg ezen elemek sójai is használatosak.)
Termográfiai vizsgálataink a fent leírt alapelvek gyakorlati alkalmazásain alapulnak.
A sikeres vizsgálathoz természetesen elengedhetetlen, hogy a gépek és gépelemek üzemeltető személyzete tisztában legyen az alkalmazott kenőanyagok és gépelemek valamint hajtások jellemző tulajdonságaival.

Amennyiben nem áll minden információ rendelkezésre úgy egy termográfiai vizsgálat segít meghatározni azokat az igénybevételeket, amelyek alapján az alkalmazott anyagok és elemek minőségei a következő karbantartás idejére már kiválaszthatóak.

Copyright C 2013 by  Pannon Infrared Bt.  .  All Rights reserved  .  E-Mail: inf@pannoninfrared.eu